2012. június 10., vasárnap

Rendezkedés


A következő hétfőn párom már munkába állt, így egyedül maradtam otthon. Időközben megérkeztek a csomagjaink Magyarországról, ezeket kellett kipakolnom, elrendeznem, és persze rengeteg beszerezni való is volt még. Sok apróságról nem is tudjuk hogy kell, amíg nem hiányzik: tettem volna be a húst a sütőbe, de nem volt alufólia hogy letakarjam, szerettem volna kiteregetni a mosást, de nem volt ruhacsipeszem, stb. Így aztán napjában többször is mehettem boltba, de legalább a hét végére már kezdtem tisztába jönni az árakkal, és hogy mit hol érdemes keresni.

Nekiláttam sorban kimosni a függönyöket, és eközben felfedeztem, hogy kivétel nélkül az összesen van legalább egy varrás ami el van szakadva. Nem tudom, az előző lakó mit csinált velük, a függönybe kapaszkodva hintázott, vagy ki tudja mit művelt. Sebaj, tű cérna elő, az alap varrókészletet még otthon összeállítottam, így egy délután alatt készen lettem velük.

A hét során  jöttek bekötni az internetet, ellenőrizni a gázórát. A szerelőkkel legalább tudtam egy kicsit angolul beszélgetni, ami jelentősen növelte az önbizalmam, mert remekül megértették amit mondtam, és én is őket, így már nagyobb magabiztossággal vághatok bele a munkakeresésbe. Az egyetlen kudarc az volt, mikor az indiai boltosnak próbáltam elmagyarázni, hogy sütőzacskót szeretnék, mire ő egyre csak a tortaformákat mutogatta nekem. Sütőzacskót azóta sem találtam sehol ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése